A krónikás ember kötelességei I.rész

A krónikás ember kötelességei I.rész

Mert miért is író az író?
Kimászik a láng-kaszabolta autóroncs alól,
És nevet.
Rágyújt egy újabb cigarettára,
Mint egy haldokló kátrány-sárkány,
Ad titkos füstjeleket.
Az éjszaka csapkodja rojtos kabátját,
A halovány lámpafénynél öt évet öregedett.
Nagyot sóhajt az írógép fölött és
Életre kelti minden történetedet.

Új Terror

Őzlábakon szalad a gát mögött,
A tajték habzó ebei nyomában,
Vadul csahol a zubogó falka,
A fák kapitulálnak, szépen, sorjában.

Hamueső takarta be üstökét,
Egy elfeketült világ emléke,
Lábai alatt a Régi Birodalom
Teste, lelke, szíve porrá égve.

Csónak

Egy csónakból írok levelet a világnak,
Palackom bólogat a hullámok zöld hátán,
Sirályok sírják tele a sós hajnalt,
S riadnak meg a strandszemét láttán.
Én nem mondom meg neked, merre menj
Hiába rázod folyton a vállamat,
De ahogy a parton állsz, látom az arcodon,
Hogy hosszú utak képe örökre ráragadt.

A thorough study on the vicious effects of a particular Carpathian lifestyle on the human mind.

A thorough study on the vicious effects of a particular Carpathian lifestyle on the human mind.

Post-socialist fairy tales
Crumble before your feet,
But petty, sour delusions
Are all that you need.

Just wait until one day,
A raging river floods your heart,
All the bitter agony,
Will tear your body apart

Let the Lord be praised,
Put thy neighbour's head on a stake,
Burn their heathen bones,
Drown their daughters in the lake.

Show no remorse, for they are just "others."

Nature vs. Icarus, 1:0

Nature vs. Icarus, 1:0

As despair comes back to life,
And you're afraid to turn off the lights,
In the nights when you roll in bed,
Towards a future already dead,

There's something, never lets you forget...

That how we flew on wax wings,
How we jumped into the fire,
Chasing our wildest dreams,
And all the things we desired.
'These are not the streets I'm used to,
Not the city my soul's fused with,
The squares are Halls of Mirrors,
And I can't find the exit."

There's something, never lets you forget...

About astonishing secret Empires,
Built from wet ocean sand,
The laughter in bombed playgrounds,
Of the green marble statue stands,
On the edge of your beloved world,
And on the middle of my hated one,
I just hope these endless clouds
Will never block out our Sun.

We are all astronauts

We are all astronauts

One of these days I'll grab Fear by the throat,
But before I snap it's neck, first I'll make it choke
On the promises it made while I tried to comprehend,
The source of my aches and when they'll finally end.

"So cover your tracks..."said the lady in the coat,
"There's no perfect crime, when love is involved.
Here, take this shovel, reach down to the very earth,
And make a bed for the failure , which satisfied your thirst"

Sometimes I still wonder

Sometimes I still wonder, if we're alive or just Ghosts,
Wearing the sorry sheets of our soul's ruined echoes
Or we just float aimlessly in freezing outer space,
In an everlasting romance with our beautiful mistakes.

A pelikán fejetlensége

A pelikán fejetlensége

Süllyedő hajónkon új a kapitány!
A Kánaán a nyakunkon,
de még fejetlen a pelikán.

Gyors dekapituláció,
Minimális fájdalom,
Morfium-hangú sterilitás,
Kárvallott szánalom.
Csöpögő csapok csillognak,
Hol a kezeidről mosod,
az aznapi szégyenfoltokat,
de ne aggódj, megszokod.
A szokásos kemény kéz
majd hátba vereget,
s cigarettára gyújt...
"Mehetek veletek?
Úgy szeretném egyszer
a nyár kacagását,
elfáradt, bölcs szemek
tiszta suttogását."
Nincs más dolgod,
csak örökké várni...
A nap majd megszárít
és nem fognak sajnálni.
Nem fog érdekelni a
fejetlenség többé
és nem fogsz esdekelni
a kőpadlón örökké.