This time nothing gets in our way.

The Worst

prologue.

There are no such thing like "the worst".We always imagine things in a different way,so it is usually a positive/negative let down,when it comes to embracing reality.There is no ultimate tragedy.There is no destination.Dead ends will surely occur,but these are only reminders of our limited time,imagination,faith and hope.The world is a progress and we are parts of it.The world will may carry on,in the case of our devastation,but we do not disappear.Everybody leaves a mark,which will never be forgotten.There is no worst.Unless we make the worst of it.But why should we do such thing?

Hollótánc

Hollótánc

Üvegszál-csontú holló néz le
korhadó keresztemről.
de létem keserű magvait
kiszedni nem tudja kezemből.
édesapám kezei ezek,majd megnemesülnek,
s szigorú parancsot osztanak majd
a dühöngő viharfelhőknek.
de addig még sok minden hátra van.
addig még milliószor mártják húsomba a két szót:
"h i á b a , h a sz o n t a l a n"
kérlek,ne gyűlölj nagyon.
csak mint hóvirágok a csípős deret,
egy szomorkás, mályvaszín hajnalon.
kérlek,ne átkozd el a nevem.
még kiabál bennem a naiv kisfiú,
porrá bombázott játszótereken.
ha szeretsz,hát szeress kimondatlanul.
ahogy az angyalok teszik velünk.
elménket szétzúzzák a Valóság kőomlásával
de legalább felébredünk.
egyszer mind felébredünk.

édes,tiszta tudatosság,őszinte éberség,
áldom minden szikrázó percedet.

ne építs várat,kérlek,a holt levelekből...
eleget néztük az Élet ocsmány hátát,
támadjuk hát meg szemből.
ha engem nem is,de szeresd a tükörben élő idegent.
mesélhet száraz ajka,vizenyős szeme,
de szénné égne érted odabent.
szénné,mely majd vonatod kemencéjét táplálja
és hajtja át új és új hidakon.
és akkor majd mosolygok korhadó keresztemen,
míg a Holló vörös kaput nyit
megkínzott,koravén arcomon.

Együtt nevetek majd vele a meddő harcomon.

Tavasz van

Tavasz van

Kapaszkodj minden ujjaddal,
elindultunk.
komor tábla hirdeti majd:
álmaink tengerébe fúltunk.

Pedig álmaid végtelen tisztasága
felébreszti kómába esett önbecsülésem
és az új remény madárénekként száll be
a keskeny ajtórésen.

Igen.Tavasz van,most már érzem.

Papírsárkány

Papírsárkány

szeretnék papírsárkányod lenni.
a hatalmas Kékbe újból beleszeretni.
féltő gonddal vigyáznék,míg odafönt vagyok,
hogy minden határban ragyogjon kacajod.
s a nap végén,mikor leszállnék Hozzád,
megtépett szárnyaim dalolva foltoznád.
s ha szélnek is eresztesz,nem feledlek soha...
a szigetemen bont virágot dalodnak mosolya.

Az utolsó Muszáj Herkules

Az utolsó Muszáj Herkules

Mi van,ha...

csontjaimat rázza belülről
a mérgező kétségbeesés
de nem szabad bújdosni, szökni, sirni, fájni.
egy élet erre borzasztóan kevés.

Tisztaszívből/visszakézből

Tegyél meg mindent,de ne bármit.Egy csoda vagy,mindenki az,csak van,aki későn jön rá,vagy soha.Csak akkor mosolyogj igazán,ha legördül a függöny és megszűnik a taps.Amint leveszed a jelmezt és az álarcot.Az vagy Te és ami vagy, azt senki nem veheti el tőled.Inkább maradj bölcsen hallgatag,mint körbeünnepelt világmegváltásról papoló komédiás,aki az előadás után elátkoz minden Istent,mert senki nem figyel rá.Rád sem fognak figyelni,soha,de soha,csak azok, akiknek számítasz.
Bárhol jársz is,ne felejts el ember maradni.Manapság mindenki elfelejt...a maradék pedig tűzre vetné a saját fajtáját a szégyentől.
De nem az emberiségnek kell hátat fordítani,hanem az embertelenségnek.
Szigorúan,széllel szemben,
t i s z t a s z í v b ő l ,
v i s s z a k é z b ő l.

Kósza

Ablak nélküli falakat húzunk és lubickolunk a visszhangunkban.

-Petra(: \o/

Tornácon mesélt szép történetek leszünk.

Ne afölött sírj,amin nem változtathatsz,inkább tegyél meg mindnent,amire futja az erődből.
Tegyél meg mindent,de ne bármit.

Nem,nem bűn,hogy létezel,
s zuhanás közben csak
reményre éhezel.
Nem bűn,ha szeretnél
csillag,Hold,Jupiter lenni,
s az idő vasfogait
lábadból kivenni.
Nem baj,ha szelíd vagy,
s ezt elvárod mástól,
vagy ha csont-keményen kilépsz
a nagy torzsalkodásból.

karold át,
azt,ki voltál,
aki lenni vágysz,
aki vagy.
Álmodj,álmodj,gyermek,
csak szép színes maradj.
Álmodj,álmodj,ember,
csak mindig ember maradj.

Mindig ember maradj.

Tiszavirágország

Tiszavirágország

most élünk,nem akkor,nem majd
egy percig,egy napig ,egy évig.
gyötrelmes létünk megszépülve
szegény fejünk fölött fénylik.
estére meghajolhat hátunk,
de szemünk a bölcseké.
messzebbre tekint,mint azt a többi szeretné.
aranyló délutánok alatt
büszkén néznek le ránk a hatalmas tölgyek
s mi minden igaz mosoly után
csak szórjuk magunkra reszketve,
a drága,puha anyaföldet.

Never Be heard

Never be heard

The true-hearted are always silent.
They wisely hold their secrets inside.
The evil tongues are sharp like flint stones.
They need a place to rest and hide.

The great minds will never be heard.
The slithers are always louder.

Sometimes,I wonder,what if people would stop and listen...
But they wouldn't bother.
We hate each other.

I'm trying to keep my hate at bay,
But it keeps overflowing.
And I hate it.
Oh,Dear God,how much I awfully hate it.

Papírdarabkák a tornádóban

Pár rövidebb.



Üveggolyó

Nem vagyok én Isten,
Csak ennyit teremtettem:
Magamat,egy üveggolyót
Reszkető kezedben.


A lány,aki elrepült

Átesett rajta a fény.
Állt,mint egy délibáb,
Hajó orrán sellő,
Égi tünemény.
Sóhajtott fodros ruhája,
A márciusi szélben,
Onnan lentről,az utcáról
Kőszoborként néztem.
Vajon mire gondolhatott,
Mikor a semmibe lépett?
Haja tajtékzott fölöttünk,
Átölelte a Kékséget.

Átölelt minket,
Mert nem láttunk még szépet.


Ars Poetica of a lost spirit

I'm an afternoon shadow,
A black coat at your door,
On a rainy April day,
When you've got nothing to wait for.
I am a sailor with no ship
A preacher with no church,
A song repeating itself,
A star falling after it's birth.