Innentől már csak küszködés
Ez innentől már csak küszködés, barátom,
Don Quijotévá változtatnak hosszú rémálmaid,
S vacogva sújtasz le az ablak kilincsére,
Hajnali négykor nincs élet odakint.
Lángot tartva lépkedsz a hullámzó folyosón,
Egy kastélyban valahol a pszichéd ormain,
Nincs veled hited és józan eszed kardja,
Csak a kacagó félelem,mi fejedbe tekint.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése