Ne legyen több keserűség.

Egy nagyon jó dal egy remek együttestől:)

A kommunikáció csődje

A kommunikáció csődje

Arrogáns,közömbös maszkunk
A föld felé fordítjuk
A mást vádoló szavakat
Szüntelen ordítjuk.

Létünk ódon kastélyába
Ha látogató jönne,
Agyaras eszmék zajos vizesárkán
Csak halkan átköszönne

Haldoklik...
Haldoklik a megértés
Szent,fehér madara
A szitok tengerén magaslik
A hullámok taraja.

Kés,szó,golyó célpontot
Magának mindig talál
Ostoba gyermekviszály mögött
Ott kacag a nyirkos halál.

Szemet szemért,fogat fogért,
Ha nem velünk-ellenünk!
Semmi kétség,ha így folytatjuk
Mind jég alatt rekedünk.

Jó tanács

Jó tanács

Keress szépséget
E torz világegyetemben
S teremts újra színeket
Elszürkült lelkedben.

A Félelemről.

A Félelemről

Emlékszel-e még,mikor reményeink
A felső polcon voltak és mi nem értük el őket?
Pedig nap mint nap feléjük nyújtottuk
Gyermeki kis kezünket.
Áhítattal vártuk a méla és bölcs
Felnőtt világot,hogy vizenyős kis szemünkből
Kihúzza az édes álmot...
De nem tudhattuk,nem láttuk,
Vagy tán nem akartuk,sajnáltuk,
Palástoltuk,Féltük,De mégis így adódott.

Most pedig nézd,ahogy hömpölyög
Az aljasság vad folyója,
Demagóg és gólem tákolmányok
Hánykolódnak rajta...
Sekélyességben megfulladva,
Partot álmodva a parttalanságban,
Korlátot a sötét erkélyre,
Kolompos birkát a nyájba.
Ez már nem olyan...
Nézz csak rám,beteg lettem.
Énem állandó társbérlője lett a fekete félelem.
A félelem,a sötétség,a század Júdás-jele,
A techno-halál árnyéka,
A romlottság veleje.
Nincs erőm lassan.
Két kézzel kapaszkodom emberségembe,
És fortyogó szívvel gyűlölök ember lenni.
Belezsibbadtam a kábító szónoklatokba,
Mik számba sziszegnék szavaik,hogy "mit is kéne tenni"

Legyen már egy pont,ahol a rémálom szétszakad!
Húzzunk arany vonalat,ami örök határ marad...

Gyenge vagyok,vagy tán csak nincs kedvem;
Vörös szavakat süvölteni a szélbe,
Vagy közhelyeket hányni a zászlók tengerébe.
Veszélyes 's komisz vagyok,a valós fenyegetés
Mert egyszerre izzik lelkemben tisztelet és megvetés.

Ó,Kedves,figyelj rám,mikor kék búzamezők
Zuhannak fejünkre,megsúgom Neked,
Néha van,hogy a csatát meg nem nyerheted.
Nem menthetsz meg mindenkit,ez nem az a mese...
Bár acélhoroggal kaptam szívébe,el kellett engednem,
Mert nem tudtam megmenteni,kit a legjobban szerettem.
Hangja kőbe vésett lecke egy monumentális alkonyban,
A legváratlanabb pillanatokban rémlik fel,
Majd zuhan vissza és zuhanok én is vérző elmémmel.
A másik fontos leckét magamtól tanultam,
Visszafordulni nem szabad,utam én kerestem,
Még ha külön úton is jár néha lelkem és testem;
De mégis fáj sokszor...
Félek megállni,
Félek továbbmenni,
Félek gyűlölni,
Félek szeretni,
Félek a füstbe takarózott húsba vágó hajnali fagyoktól,
Félek a tömegtől,
Félek a magánytól,
Félek a konok igazságtól,
és a sok sárban dagonyázó ártány-hazugságtól.

Ez lett reményeinkből...
Én még bolond módon dajkálom maradványaikat,
csendesen dúdolgatva ,várva egy szebb,új kor pionírjait,
Bicikligumi-illatú gyermekkor kísért még éjszakákon,
Mikor lámpafénynél görnyedezek félkész gondolatok fölött,
És a redőny mögötti vadon feszélyez.
És akkor újra látom...

A mosolyt az arcokon,Mik még szívek tükörképei,
A kezeket,melyekben élet csörgedezik,
Fiúk és Lányok a horizont magjába szúrva tekintetük ezüstös tőrét,
Kétségek nélkül...a dolguk teszik.
Ugye Te is emlékszel még Rájuk?Jól gondolom?

Mert ha egyszer megválaszolod,kinek van igaza,
Elmondom Neked,hogy az Álmok hova térnek haza...

Kiegészítés az előző gondolathoz

"But no matter how many rise above,the masses will ALWAYS destroy them,right?"

-Chris Avellone (Fallout 2,Marcus' dialogue.)

Egy futó gondolat a csordaszellemről

"A hanyatlásra ítéltetett felettes én fuldoklik az elemi ösztönök zajos tengerén"

A Város vándora II.rész

Idegenek

Napok szöknek ki az ablakon,
Ki,a tű-esőbe,
Olvadt reklám arcok alatt
Szürke hamufelhőbe

Ismerhetsz már rég óta,
Itt lakom a sarkon,
De elmém s lelkem mindig
Retesz mögött tartom...

A déja vu puha ujja
Fut le újra gerinceden,
Én tán Rád mosolygok,
De Te nem köszönsz nekem.

Megfagynak az órák,
Két gyöngy szemed ragyog
Mert barát,szerető,ellenség
És idegen is vagyok...

Gyűlölj most egy kicsit...

Gyűlölj most egy kicsit...

Ne szólj,
Selymes hajad
Az utat
Megmutatja.
Táncol,
Pattog,
Szikrázik,
A világot forgatja.
Gyűlölj
Most
Egy kicsit,
Csak nézz már rám végre!
Zubogj,
Dörögj,
Toporzékolj,
Ne jussak ki élve.

Kérdés az elnyomotthoz

Kérdés az elnyomotthoz

Hányszor táplálta már arcodon
vér és veríték patakjait?
Hányszor túrta fel csákánnyal
Főnixed komor hamvait?
Kiáltottál-e:"Elég volt!Nem bírom!
Ha van benned kegyelem,
Ereszd szárnyaim,muszáj mennem,
Most a sorsom kergetem!
De nem enged,fél Tőled.
Hogy árnyékod megváltozik.
S ha majd bekopog ajtódon,
Sikítasz,Ő pedig távozik.

A Város vándora I.rész

Ősszel

Feküdj hát le a múlt
Rémült,bronz avarjában
Égő csontjaid süllyednek,
A hűvös,puha sárban.

Széltündérek kísérték
Tétova lépteid,
Most eljött az idő,
Hogy enni adj nekik.

Belőled táplálkoznak,
Bús aggodalmadból,
A céljaidért kúszó
Vörös haragodból.

Tiltakoznál,ha mondanám,
Olyan vagy,mint én,
Álmokat sóhajtva lógatod lábad
Egy holt világ peremén.

Nézd,itt ez a Város...

A mámor és szenny sikolt
Utcán,buszon,tereken,
Fel nem fogom miért,
De én mégis szeretem.

20.

Elvárások...20 éve történt valami,ami azóta már a történelem része és a "szabad világot" jelképezi.Valami megváltozott,valami ugyanolyan maradt.Vajon ledőlt-e a fal?A gyűlölet,elnyomás,kitaszítás,erőszak,hataloméhség fala?Vagy csak a fizikai valója?Épültek-e azóta újabb falak,amiket nem LÁTUNK?Történt valami?


20.

Már vagy 20 éve,
Hogy ledőltek a falak,
De az emberek szívében
A félelem ott maradt.

Miért kúszik be az árny
Az összes küszöb alatt,
S kebelez be mindent,
Ami még meg maradt?

Mert málhások mind,
A közönyt cipelik.
Hűvös csorda-magányban
Bármi jó nekik.

Nem baj,ha pusztul az ég,
Csak adjon javakat!
Nem számít,ha vérbe fullad
Minden kicsi patak...

Már vagy két évtizede,
Hogy ledőltek a falak,
De ez emberek szívében
A gonosz megfogant...

...meg lehet majd szökni?

Örkény István Egyperces Novellák című kötetéből.Érdekes,elgondolkodtató ez a kis írás.Mint a legtöbb társa a kötetben.Ezt viszont kiemelném,mert szerintem minden egészséges,ép öntudattal rendelkező ember számára példázat értékű.És azok számára is,akik nem rendelkeznek egészséges öntudattal.:)

Az Otthon

A kislány még csak négyéves volt, emlékei bizonyára összemosódtak, s az anyja, hogy tudatosítsa benne a küszöbön álló változást, odavitte a szögesdrót kerítéshez, és messziről megmutatta a szerelvényt.
- Nem is örülsz? Ez a vonat visz haza.
- És akkor mi lesz?
- Akkor otthon leszünk.
- Mi az, hogy otthon? - kérdezte a gyerek.
- Ahol azelőtt laktunk.
- És ott mi van?
- Emlékszel még a mackódra? Talán a babáid is megvannak még.
- Anyu - kérdezte a gyerek. - Otthon is vannak őrök?
- Ott nincsenek.
- Akkor - kérdezte a kislány - onnan meg lehet majd szökni?

Parking Lot On Gallows Hill.

Egy nyár közepe felé írt versem.Ez a postot Kimy-nek ajánlom,mert imádta ezt a verset.

Parking Lot on Gallows Hill

I’m coming with the clouds.
All the times I’ve been there,
It started to rain.
The city looked inside my heart and recognized
My name.

The moon is pointing at my face.
From crappy youth hostels’ windows
I see
The tortured night, the lonely dawn,
They are slowly taking over me…

You must be out there somewhere. You must be alive.
And with my last, honest hope,
I cling onto the daydream,
That a nice stranger holds you tight
And protects you from every moonbeam.

I took a ride to Gallows Hill.
It’s beautiful in this time of
The year.
And I just sat and smiled on my
Former thoughts: Death is my greatest fear

Csepp.

Egy elég friss versem...még érnie kell azt hiszem,talán nem ez a végleges változat.

Csepp

Csepp vagy a tengerben
Egy a millióból.
Nem becsülnek nagyra,
Kevés jut a jóból

Ó, pedig mi mind
Egy bölcsőből hulltunk és
Lassanként közösen
Folyammá tódultunk.

Zúgolódnak sokan,
Kivetnek magunkból,
Hogy gonosz sziklákon morzsolódva
Válj ki a habokból…

De bármi is történjék,
Maradj mindig tiszta,
Hisz végtére is mindenki
A saját vizét issza…

Nem csak betűk.Vagy mégis?

Azt hiszem nem fogom sokáig ecsetelni,miről is fog szólni ez az oldal.Hiszen ez majd látható lesz a bejegyzésekből.Akárhogy is,kedves Netvándor,Szörfbajnok,Unatkozó,köszönöm hogy benéztél.Jó olvasgatást:)