Alkotói világválság
Kitörölte az összes szót.
Darabokra szaggatta a lapokat.
Most már csak a belső könyveit írja tele.
Egyre csak várja a hideg alkonyokat.
A Remény táltosai
Farkas lába,
Medve mancsa,
Sólyom szárnya,
Szarvas agancsa,
Dühös tűz füstjénél,
Fák színes hajában,
Csillagporral teleszórt
Folyók vad habjában,
Tiszta énekszóval,
Bömbölő dobokkal,
Lelkeink táncolnak
Élőkkel s holtakkal.
Új Nekropoliszok
"Miért teszitek élhetetlenné
Amúgy is elátkozott
Az uniformizmusban fuldokló
Szeretetből épült várkastélyaink?"
"Mi csak úgy maradhatunk életben,
Ha ti nem mertek majd lélegezni idekint"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése