Az építész fia I.rész
A napsugár ólomként hullott mellkasára
Végleg belezsibbadt a tehetetlenségbe.
Csontjaiban új korok hangjait érezte.
Nem várt már többé semmilyen segítségre.
Nem is volt rá szüksége többet.
Még mindig a tetőn áll és álmokat röptet.
Városkép-átalakítás
Fogcsikorgató verítékből épült házfalak
Egy fuvallat hatására magukba omlanak,
Kiáltások fulladnak meg a mélyülő járdában,
Nincs többé hitük a jószívű sárkányban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése